Mit tesz a Főkert a klímatudatos zöldinfrastruktúrájú város érdekében? A már megtett intézkedéseket a budapesti közműtársaság kertészeti divízióját vezető Zakar András ismertette a közelmúltban tartott Díszkertész Szakmai Napokon.
Zakar András számos előremutató és működőképes programról számolt be.
Legelőször is a társaságukat 2021. szeptember 1-jétől ért változást vázolta röviden Zakar András; attól a naptól működik ugyanis a Főkert a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. divíziójaként. Az egységes budapesti közműtársaságba bevont vállalatok (a Főtáv Nonprofit Zrt., az FKF Nonprofit Zrt., a Főkert Nonprofit Zrt, a BTI Nonprofit Zrt. és a Főkétüsz Nonprofit Kft.) látják el a főváros hulladékgazdálkodási, kertészeti, kéményseprési, köztisztasági, távfűtési és temetkezési szolgáltatásait. Mindannyian egy-egy divízióként vesznek részt Budapest közműellátásában, megőrizve a több évtizedes múltra visszatekintő szakmai hagyományaikat és értékeiket.
Az egyesülés célja a gazdasági hatékonyságnövelés és a fenntartható működés megvalósítása volt.
A Főkert szakmai tevékenysége azonban nem változott, továbbra is a kiemelt zöldfelületek és fasorok fejlesztése, fenntartása a fő megbízatásuk, hangsúlyozta Zakar András. A már előzőleg kitűzött stratégiai céljaik és a Radó Dezső-tervben megfogalmazott akciótervek mentén haladnak és végzik munkájukat (a Radó Dezsőről elnevezett fővárosi zöldinfrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási akciótervről a Kertészet és Szőlészet idei 7. számában írtunk bővebben – a szerk.).
A kezelésükbe tartozó területek bővültek, a kiemelt helyszínek megmaradtak, 250 ezer fát gondoznak.
Nehéz év volt 2021, több mint 20%-os költségmegvonással kellett működniük, mégis sikerült több programot és projektet elindítaniuk: például a Pünkösdfürdő Park tervet, a Stockholm-módszerű faültetést, kiserdők telepítését, és az évelőkiültetésekre való átállást.
Miyawaki minierdő-mintaprojekt
Elkezdték és folytatják a klímatudatos zöldinfrastruktúrájú város kialakítását. A program főbb stratégiai elemei között szerepel a város felmelegedésének csökkentése, a városi hőszigethatás mérséklése, a változó klímához igazodó, a biodiverzitás növelését segítő városi zöldinfrastruktúrák üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése.
Az egészséges, fajgazdagságot biztosító város eléréséhez vezető lépések már 2020-ban megkezdődtek és 2022-ben folytatódnak.
Ezek részei többek között a biodiverz magvetéses kísérletek, rovarhotelek, madárodúk kihelyezése, a Vadvirágos Budapest program, a Budapest fantázianevű magkeverék összeállítása, klímavédelmi kiserdők létesítése, erdősítés, egynyári növények évelőkkel való kiváltása.
Vadvirágos Budapest
A gazdasági megszorítás pozitív hozadéka, hogy bátran belevágtak és elindították a sok kritikával illetett extenzív gyepgazdálkodás programot. Az extenzív gyepgazdálkodásra átállított terület nem nagy, mindössze 28 hektár. A méreten nem változtatnak idén sem, de egyes területeket, ahol a parklátogatottság mértéke indokolttá teszi, visszaállítanak intenzív művelésre.
Kihelyezett rovarhotelek
Az extenzív kezelés vezetett el a 2021-ben indult Vadvirágos Budapest programhoz. Zakar András elmondta, hogy az első évre kísérleti évként tekintenek. A legkiterjedtebb extenzíven tartott gyep (6 ha) az Óbudai-szigeten található, ahol fokozatosan felszaporodnak azok a növényfajok, amelyek hiányoznak az intenzíven kaszált területeken.
A méhlegelő irányt jónak tartotta, ugyanakkor a kommunikációjára még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mondta.
A Budapest magkeverék összeállításához úgy véli, még idő kell, nagyon fontos a területek klimatikus adottságainak és fekvésének az ismerete és figyelembevétele. Tavaly megkezdődött a magok begyűjtése a Tabánban, azokat majd ugyanoda szórják vissza.
Megvalósult a zöld körforgás is, ennek köszönhetően a fenntartott területekről begyűjtött zöldhulladékot feldolgozás után visszajuttatják a területre. A közösségi komposztálás is megkezdődött. Több helyszínen (Tabán, Szent István park, Városmajor, Feneketlen-tó, Óbudai-sziget, Krisztinaváros) raklapokból alakítottak ki gyűjtőpontokat, és a kész komposztot a lakosság használhatja föl saját célra.
Elindult a közösségi komposztálás
Több évelő
A virágágyi kiültetésekben növelik az évelő növények arányát. A 2020-ban kiültetett 20 ezres állományt évente további 15 ezer darab követi, illetve a korábban kialakított területek anyagait is frissítik. A növényeket a Keresztúri úti termesztőbázis újonnan kialakított konténeres évelőtelepén nevelik meg tőosztásból és magvetésből származó szaporítóanyagról.
A későbbiekben a saját felhasználáson túl értékesítésre is készítenek árut. A folyamatos díszértéket igénylő virágágyakban jelen lesznek az egynyári növények is.
Az egynyári és évelő fajok aránya várhatóan 60:40% körül alakul, azonban törekednek a harmonikus egyensúly megvalósítására.
Haladnak a Stockholm-módszerrel végzett faültetéssel, a tizenegyedik kerületi Bartók Béla úton 10-11 új fahely kialakítása várható ebben az évben.
Jó eredményeket értek el a glifozátot kiváltó forró habos termikus és a természetes alapú pelargonsavas gyomirtással a sétányokon, padkákon, útszéleken. A fák injektálásos növényvédelmét is szeretnék kiterjeszteni. Eddig több mint 2 ezer fán alkalmazták sikerrel, a vadgesztenyéken az aknázómolyok ellen például 98%-os hatékonysággal. Bevált a fák vízellátását szolgáló öntözőzsákos módszer is. A feltöltött zsákok 8-12 órán át tartják a vizet és nedvesítik a környezetüket, egyben védenek a damilos fűnyírótól.
Mintaprojektként megvalósult a Miyawaki minierdő a Tabánban. A beültetett társulásról szerzett tapasztalataikat összegyűjtik és megosztják majd a szakemberekkel, hamarosan pedig újabb helyszínen alakítanak ki Miyawaki minierdőt.
A 2016-ban útjára indított BP Fatár programmal kapcsolatban úgy fogalmazott a szakember, hogy az adatok feltöltése megtörtént, folyamatos frissítése zajlik. A rendszert négy kerület átvette és használja.
Bevált a fák vízellátását szolgáló öntözőzsákos módszer
Lezárult a Tétényi-fennsík kármentesítése is, és két újabb helyszínnel bővült a Főkert kezelése alá tartozó természetvédelmi területek száma. Az egyik a második kerületi Jegenye-völgy, ahol nagy kiterjedésű felületen látható a Budapesten ma már szinte teljesen eltűnt gyertyános-tölgyes erdő, a másik pedig az Óbudai-sziget galériaerdeje, ami az ott fészkelő madárfajok száma miatt kapott védelmet.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
