A városi vízgazdálkodás és zöldfelület-gazdálkodás új, elterjedőben levő szakmai szempontrendszere az úgynevezett szivacsváros elv. De mit is értünk pontosan ez alatt, és hogy jelenik meg a gyakorlatban?
A „szivacsváros” olyan természetalapú megoldás, amely a városi tájat, a zöldfelületi rendszert és különböző intelligens megoldásokat használ arra, hogy a vizet a forrásánál visszatartsa, lelassítsa az áramlását és a folyamat során tisztítsa azt.
Részletek: https://greendex.hu/hogy-kepzeljunk-el-egy-szivacsvarost/
Magyarországon egyelőre kis léptékben találhatók ilyen esőkertes példák, amik a szivacsváros kialakításának fontos elemei, Nyugat-Európában azonban egyre több helyen tervezik ilyen szemléletben a városi közterületek átalakítását. A legközelebbi példa Bécs, amely az ún. Schwammstadt plan keretében tervezi hosszú távon a város vízgazdálkodási rendszerét.
Ahogy a projekt oldalán írják: „A szivacsváros elv biztosítja, hogy a városi fák fennmaradjanak az utcai térben. Ez egy innovatív rendszer, amely lehetővé teszi a nagykoronás fák egészséges fejlődését burkolt területeken, és föld alatti vízvisszatartó teret hoz létre az esővíz számára. A szivacsváros elve a fák esetében építési módszer és nem építési termék.
A fák gyökérterülete burkolt felületek (járdák, parkolók, utcák) alatt feküdhet anélkül, hogy kárt okozna. Ehhez az út alépítményének megfelelő szerkezettel kell rendelkeznie, amely megfelel az útépítés műszaki követelményeinek és a fák biológiai követelményeinek egyaránt. A járulékos hatás a csapadékvíz visszatartó tér kialakítása, amely tehermentesíti a csatornarendszert és száraz időszakban a fákat is ellátja.
Hogyan működik ez a „szivacs” a felszín alatt?
Ahol fokozott gyökérnövekedés kívánatos, ott úgynevezett durva aprítékot (szűk szemcseméret-eloszlású durva aprítékot) terítenek és tömörítenek. Ez a vázszerkezet a terheléseket, pl. a közlekedési terheket az altalajba vezeti. A durva apríték között megmaradó nagy üregekbe a fa tápanyag utánpótlásáért felelős ásványi és szerves komponensekből álló finom aljzatot iszapolják. Gyökerező pórusrendszer jön létre: a durva pórusok lehetővé teszik a levegő és a víz behatolását a talajba, és elosztják azokat. A finom pórusok visszatartják a vizet, és részben elérhetővé teszik a növények számára. A városi fák gyökerei hosszú távon levegővel, vízzel és tápanyaggal vannak ellátva. Ez az egészséges és termékeny fák előfeltétele.”
További részletek a projektről: https://www.schwammstadt.at/
Rangos díjat kapott Bécs a fák kiemelt kezeléséért, a Fák Európai Városa (ECOT) elismeréssel tüntette ki Bécset az európai faápolók tanácsa (European Arboricultural Council – EAC). A díjjal a szervezet azt a kiemelkedő elkötelezettséget ismerte el, amelyet a bécsiek a saját városuk ökoszisztémája iránt tanúsítanak, valamint a városvezetésnek azokat a lépéseit, amiket innovatív intézkedései révén a változó éghajlati viszonyokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében tett.
Részletek: https://magyarmezogazdasag.hu/2021/11/10/rangos-dijat-kapott-becs
Egy megvalósult példa az elvek alkalmazására a megújuló bécsi Zollergasse. Itt 25 éves fák, vízfolyás, pergolák és sok zöld kínál majd enyhülést a nyári kánikulában.
FRISSÍTÉS:
https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/5454080251302488
Tåsinge tér felülnézetből. Forrás: David Bravo, 2018 // LYTT Architecture
Csizmadia Dóra a masfelfok.hu-n megjelent cikkében egy távolabbi példán keresztül mutatja be a városi csapadékvíz-gazdálkodás új szemléletét. A koppenhágai példa számos tanulsággal szolgálhat a hazai lehetőségeket tekintve is.
A dán fővárosban egy 2011-ben történt hatalmas esőzés adta meg a végső lökést a csapadékvíz-gazdálkodás átgondolására. 15 cm csapadék hullott két óra alatt – ekkora eső az adatok alapján ezer évente csupán egyszer történik –, de aggasztó jel volt az is, hogy csupán három évre rá egy olyan mértékű felhőszakadás sújtotta a várost, mely elméletileg csak száz évente fordul elő. Az elöntött belvárosban üzletek százai kerültek víz alá, és fennállt a veszély, hogy még egy hasonló esetnél a biztosítók többé nem fizetnek a károkért, ami hosszú távon a belvárosi kereskedelem végét jelentette volna.
A városvezetés felismerte, hogy a múltbéli csapadékadatok már nem adnak releváns képet a tervezéshez, és olyan koncepcióra van szükség, ami felkészíti a várost a klímaváltozás hatásaira. A megoldás kidolgozásában az önkormányzat, a városi víz- és csatornázási művek, az útkezelő, továbbá meghívott szakértők és a vízgyűjtő terület felsőbb szakaszain fekvő szomszédos önkormányzatok vettek részt. Így született meg a 2011-ben kiadott Klímaadaptációs Akcióterv részeként a Cloudburst Management Plan, azaz magyarítva a „Felhőszakadás kezelési terv”, mely száz évre tekint előre Koppenhága klímájának várható változásaira.(Clemmensen et al., 2015)
A hazai adaptációhoz segítséget nyújt a Magyar Urbanisztikai Társaság Városklíma kalauza:
https://www.mut.hu/index.php?module=news&action=getfile&fid=182647
Csizmadia Dóra egy másik cikkében a városi csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségeit járta körül:
A tágabb média ingerküszöbét a kínában bejelentett szivacsváros-tervek keltették fel, amelyek egész más lépétkűek lehetnek, mint az európai példák. Erről az index és az euronews cikkeiből tudhatunk meg bővebb információt:
Berlin is készül a megváltozó városi klíma minél előrelátóbb adaptációjára, szintén a szivacsváros elvek alkalmazásával:
https://www.lakaskultura.hu/felujitas/epitkezes/hallottal-mar-szivacsvarosokrol/
FRISSÍTÉS:
Budapest is készül a klímaválságra: https://qubit.hu/2022/06/02/uj-utvonalakon-kozlekedo-locsolokocsikkal-ivokutakkal-es-husito-szigetekkel-keszul-budapest-a-kanikulara
Forrás: Magyar Tájépítészek Szövetsége TájBlog
