Az elmúlt közel három évtizedben némileg javult a budapesti zöldfelületek kiterjedésének aránya és egészségi állapota, legalább is a zöldfelület-intenzitás mutató szerint. Ez nagymértékben a felhagyott, használaton kívüli területek invazív növények általi spontán cserjésedésének, erdősülésének, illetve a meglévő vegetáció erősödésének köszönhető, ugyanakkor jócskán történtek olyan területhasználati változások is, amelyek a zöldfelületek csökkenését okozták.
Az idei nyár időjárási szélsőségei még egyértelműbbé tették, hogy a klímaváltozás megfékezését szolgáló intézkedések mellett a már elkerülhetetlen változásokra való felkészülés is egyre sürgetőbb feladat. Magyarországon elsősorban a sorozatos hőhullámok keserítették meg az életet, különösen az ország népességének közel háromnegyedét kitevő városlakókét, mivel a városi hősziget-hatás a belvárosi, sűrűn beépített területeken több fokot rátesz az amúgy is nehezen viselhető hőségre. A városi zöld- és vízfelületek ugyanakkor képesek jelentősen csökkenteni a felszíni hőmérsékletet, segítik a levegő megtisztulását és közérzetjavító hatásúak, ezért a klímaadaptációban a zöldfelületek értéke jelentősen megnő.
A városi hősziget-hatás itthon Budapesten érinti a legtöbb embert, ezért érdekes lehet néhány szemléletes ábra segítségével áttekinteni, hogy is áll a főváros a zöld- és vízfelületekkel. Ehhez Budapest legutóbbi, 2019-2020-as környezeti állaportékelését hívjuk segítségül. Fontos kiemelni, hogy a helyzetet nem ritkán több évtizedes, ciklusokon átívelő folyamatok alakítják a jelenlegire, és a lakosság, különféle szervezetek, az önkormányzatok, valamint az állam egyaránt befolyásolja.
Növekvő zöldfelület-intenzitás a hibahatáron belül
Budapesten nyáron a hősziget kiterjedése és intenzitása is jelentős: a városkörnyéki átlaghőmérsékletet 3-7 Celsius-fokkal meghaladó terület a főváros pesti oldalának nagy részére kiterjed, míg a budai oldalon a hősziget csak egy kisebb területet fed le. Ezzel együtt a budapesti hősziget intenzitása a vizsgált európai nagyvárosok sorában csak közepesnek számít. A felszínhőmérséklet és az úgynevezett zöldfelületi intenzitás erőteljesen összefüggése Budapesten, amint azt a várostérkép egy adott metszete is mutatja:
TELJES KÉPÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
A zöldfelület-intenzitás (ZFI) azt mutatja meg, hogy mekkora az adott területrészre eső zöldfelület síkbeli kiterjedésének aránya és egészségi állapotának mértéke. Az érték nagysága ugyanakkor nem egyezik a zöldfelületek tényleges nagyságával, például egy zárt lombkoronaszint alatt lévő szilárd burkolat nem érzékelhető a felvételeken. A legfrissebb, 2015-ben közölt kutatási eredmény alapján Budapest területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52 százalék. Az alábbi, infravörös műholdfelvételen alapuló kutatási eredmények felhasználásával készült térkép ennek egyenetlen eloszlását mutatja be:
TELJES KÉPÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
Budapest zöldfelületi intenzitása 1992 óta 2,2 százalékkal nőtt, ami nagymértékben a felhagyott, használaton kívüli területek spontán cserjésedésének, erdősülésének, illetve a meglévő vegetáció erősödésének köszönhető, ugyanakkor fedve maradnak azok a területhasználati változások, amelyek a zöldfelületek csökkenését okozták. Mivel a ZFI-változás hibahatáron (±5%) belüli, így nem célszerű egyértelmű következtetéseket levonni. Megállapítható azonban, hogy Budapest zöldfelület-intenzitása 50 százalék körül változott az elmúlt 23 évben, amihez hozzájárul a növényállomány területi csökkenése vagy növekedése, de a minőségi javulása, romlása is. Különösen jelentős hatással van a változásokra a nem öntözött gyepterületek vitalitásának ingadozása és a gyepterületek kezelésének módja, időzítése.
TELJES KÉPÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
Amint látható, a zöldfelület-intenzitás csökkenése az elővárosi zóna területén dominál, elsősorban a zöldmezős beruházások következtében. Jellemzően a gyorsforgalmi út, az autópálya-hálózat és az elkerülő utak, valamint az ipari parkok, kereskedelmi központok, logisztikai létesítmények, sőt, helyenként a lakóterületek fejlesztése mutatkozik meg a zöldfelület-intenzitás csökkenésében. Ugyanakkor a mezőgazdasági területeken a zöldfelület-intenzitás növekedése figyelhető meg a művelés felhagyása esetén; helyenként spontán erdősülési folyamat is beindult, máshol a tudatos erdőtelepítés jelét lehet tapasztalni.
A zöldfelület-intenzitás növekedése az átmeneti zónában meghatározó, mely főként a felhagyott ipari vagy közlekedési területeken és ezek mentén jellemző. A barnamezős területeken 1992 óta végbement közel 10 százalékpontos ZFI-növekedés a kevésbé értékes, általában spontán megjelenő invazív növények állománynövekedésének következménye. Mivel a barnamezős területek a város területének 5,9 százalékát teszik ki, az itt lejátszódó folyamatok az egész városra vizsgált zöldfelület-intenzitás változását is jelentősen befolyásolják. A területhasználat-változással nem érintett területeken (pl. a lakótelepeken, temetőkben) a faállomány növekedése, erősödése szintén a zöldfelület-intenzitás növekedését eredményezte.
Kevés és rossz állapotú
A zöldfelületeken belül kiemelt szerepet töltenek be a közcélú zöldfelületek: az erdők, a közparkok, közkertek. Budapesten átlagosan 33 négyzetméter erdőterület (amelyből 25 négyzetméter rekreációs célú parkerdő), továbbá 6 négyzetméter közpark, közkert jut egy lakosra. A város határain belül a nagyfelbontású műholdfelvételek alapján a becslések szerint 7,3 millió faegyed található, így erdősültsége körülbelül 11 százalékos, ami ökológiai szempontból az európai nagyvárosok között átlagosnak nevezhető. A 2018-as adatok szerint területének 7 százaléka országos vagy helyi jelentőségű védettség alá tartozik.
Összességében azonban kevés és jellemzően rossz állapotú zöldfelület áll rendelkezése, ezért a főváros zöldfelületi rendszere jelenleg nem tölti be megfelelően rekreációs és kondicionáló szerepét – szögezi le a jelentés. Az alacsony közpark-, közkert-ellátottság mellett ráadásul a különböző közparkok térbeli eloszlása is egyenetlen, így egyes belvárosi kerületekben (pl. VI., VII.) 1 négyzetméter közpark sem jut egy lakosra.
A főváros területén található növényzet zömét lomblevelű és vegyes erdők, szántóföldek, illetve városi zöldterületek alkotják. Bár a zöldfelület és zöldterület fogalmakat a hétköznap gyakran szinonímaként alkalmazzuk, a szakmai szóhasználatban eléggé mást jelentenek. Budapest területének körülbelül 65 százalékát borítja zöldfelület (ami növényzettel fedett területet jelent), de a város területének mindössze nem egészen 2 százaléka zöldterület is egyben (vagyis parkterület).
TELJES KÉPÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
A közhasználatú zöldfelületek (zöldhálózat) korlátozások nélkül, vagy részleges korlátozással mindenki számára hozzáférhető; azaz közhasználatra feltárt vagy alkalmas zöldfelületi elemek. A legalapvetőbb területi egységeit a közparkok, közkertek és rekreációs erdőterületek alkotják, amelyek a lakossági rekreáció meghatározó színterei.
TELJES KÉPÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
Az egy lakosra jutó zöldterületek (közkertek, közparkok) nagysága mellett ezek területi eloszlása még fontosabb. A lakóterületek közparkoktól, közkertektől, erdőterületektől mért távolsága jól szemlélteti az adott lakóterület közhasználatú zöldfelülettel való ellátottságát. (Az ábrán szürke színnel jelölt területek jellemzően a jelenleg nem lakott területeket mutatják.)
TELJES KÉPÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
Európa nagyvárosaival és agglomerációjukkal összehasonlítva Budapest közepesen teljesít a közhasználatú zöldfelületekkel való ellátottság tekintetében. Az Urban Atlas egységes módszerrel előállított területhasználat-vizsgálata korábbi műholdfelvételek feldolgozása alapján készült, így kevésbé pontos, mint a korábbiak. Fontos megjegyezni, hogy a területhasználat-vizsgálat eredményét jelentősen befolyásolja a közigazgatási terület lehatárolása, különösen a városokat övező erdőterületek esetében. A városhatáron kívül elhelyezkedő erdőterületek jelentős hatással vannak Budapest városklímájára, levegőminőségére.
TELJES KÉPÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
Hiányos környezeti kultúra
A számos fenntartóhoz köthető budapesti zöldfelületi rendszer állapotát befolyásoló tényezők változatosak, de általánosságban és elsősorban a zöldfelület-csökkenésnek és a meglévő zöldfelületek minőségi változásának okaiban keresendők.
A pozitív példák mellett jellemző a közcélú zöldfelületek fenntartásához kapcsolódó szakfeladatok alulfinanszírozása, míg a nem közhasználatú zöldfelületek csökkenése elsősorban az egyre nagyobb mértékű, illetve arányú beépítésekre, az agglomerációs folyamatok erősödésére, továbbá a zöldmezős területek rovására történő vonalas (pl. M0-ás autópálya), vagy területi kiterjedésű (pl. csepeli szennyvíztisztító) fejlesztésekre vezethető vissza.
A zöldfelületi rendszer állapotát a környezeti kultúra hiányosságai szintén negatívan befolyásolják: a vandalizmus, az illegális hulladékelhagyások, a bolygatás, a nem rendeltetésszerű használat, a zöldfelületek parkolási célú használata és az új rekreációs és sportolási szokások által okozott zöldfelületi terhelések. A másik oldalon, a zöldfelület-intenzitás növekedését az idővel egyre javuló zöldfelületi vitalitás, valamint az alulhasznosított (pl. barnamezős) területek spontán kialakuló vegetációja okozza – állapítja meg a jelentés.
Sokszor más a tulajdonos és a kezelő
Budapest parkterületének 40 százaléka a Fővárosi Önkormányzat kezelésében áll, melyet a FŐKERT tart fenn. A többi parkterület (a parkterületek 60 százaléka) kezelői alapvetően a kerületi önkormányzatok, de más szervezetek is lehetnek (pl. a Magyar Katolikus Egyház, a Városliget 2014-ben a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe került). A fővárosi erdőterületek több, mint kétharmada (70 százaléka) állami tulajdonú, vagyonkezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. A fővárosi erdőterületek további tulajdonosai közel 22-23 százalékos arányban a kerületi önkormányzatok, gazdasági szervezetek és magánszemélyek. Az említett zöld- és erdőterületeken kívül a Fővárosi Önkormányzat látja el a kijelölt közlekedési útvonalak menti zöldsávok és a helyi jelentőségű természetvédelmi területek kezelését is.
A zöldfelületekre sok esetben jellemző, hogy a tulajdonosa és kezelője elválik egymástól, ami szintén megnehezíti a zöldfelületekkel való hatékony gazdálkodást.
forras: www.portfolio.hu
fotók forrása: www.budapest.hu
Az eredeti cikk ITT érhető el.
