Mi a biodiverzitás?

Biodiverzitás – az élet, az élővilág, a fajok és gének sokfélesége, változatossága, melynek megléte fontos az egész Föld bolygóra, egy-egy földrészre, földrajzi tájegységre, településre vagy akár csak egy kertre nézve is. Ennek a sokféleségnek a megőrzése a természet -, ezáltal az emberi élet védelmét is szolgálja.

Ahogy az ember saját kényelme, életminőségének javítása miatt beavatkozott a természet rendjébe, megváltoztak azok az életkörülmények, melyek a növények, állatok számára megfelelőek voltak. Ennek eredményeként megkezdődött a fajok gyengülése, kipusztulása. Ezt a folyamatot gyorsítja a települések, különösen a városok területének növekedése, az úthálózatok egyre nagyobb arányú kiépülése, melyek mind korábban egységes élőhelyeket választanak szét. A korábban együtt élő, egymásra ható fajok és fajták így elszakadnak egymástól és csökken annak a területnek a nagysága is, ahol ők megszokott életüket élhetik. Gyengül az egyedek életképessége, fokozatosan lecsökken a számuk.

A városok szerepe ebben a folyamatban még sokrétűbb. Sűrű beépítettség, sok burkolat, kevés és sokszor gyenge talajminőségű zöldfelület mellett létezik az aktív emberi élet a maga levegő-, fény-, por- és zajszennyezésével. Mindehhez pedig megjelent az éghajlatváltozásból adódó kiszámíthatatlanság és szélsőségesség, például a felhőszakadásokat követő villámárvizek és hősziget hatások formájában.

Európa lakosságának több, mint 50 százaléka városokban, vagy a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó kisebb településeken él. Mérések igazolták, hogy a sűrűn burkolt és beépített városokban az átlaghőmérséklet 10 C fokkal magasabb, mint a vidéken.  Ez különösen a nyári napok forróságának elviselését teszi egyre megterhelőbbé az ember és minden más élőlény számára.

Milyen megoldások lehetségesek? Mit tudunk tenni azért, hogy az élet sokfélesége újra megjelenjen a városokban?

Fásítás, az adott éghajlati körülményekhez, talaj- és vízviszonyokhoz legmegfelelőbb fajták és telepítési technológiák kiválasztásával, de törekedve arra, hogy egy jól körülhatárolt zöldfelületi egységen belül (park, kert) az egy családhoz tartozó fajokból ne legyen több, mint az összes fa darabszám 15 százaléka. Így biztosítható igazán a fafajták sokfélesége. Mért adat, hogy egy lombos fa koronája alatti árnyékban közel 15 C fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint azon kívül. Fontos szempont a nyári hőhullámok elviselésénél mind az ember, mind más élőlény számára.

Növénykandelláberek alkalmazása ott, ahol a burkolatok és a közművezetékek, valamint az épületek körüli védőtávolságok miatt lombosfa nem telepíthető. A Növénykandeláber magyar Green City fejlesztés. Újrahasznosított anyagokból készül, újrahasznosított ültető közegbe telepítik és futtatják fel a fém vázra a fenntartásra nem kényes, gyorsan növő kúszónövényeket. Az eredmény egy fa-szerűen fejlődő zöld rendszer. 

Zöldtetők építése, mert általuk a talajszinten kívül is létrehozhatóak zöldfelületi rendszerek, fajtákban gazdag cserjék, évelők kiültetésével elsősorban a biodiverz- és az intenzív zöldtetőkön. Csökkentik az épületek fűtési- és hűtési költségeit, a csapadékvizet felhasználják, visszatartják, lassítják a víz átfolyási idejét, kímélve a csatornarendszer terheltségét. Mért adat, hogy a téli fűtési költség 20 százalékkal, a nyári hűtési költség 75 százalékkal is csökkenthető segítségével.

Szakszerűen megépített vízáteresztő burkolatok építése, mert biztosítják a vizek talajba történő beszivárgását, csökkentve a városi elsivatagosodás veszélyét. A ma már egyre kevesebb lehulló csapadék nagy része így a csatornarendszer helyett a talajba, a talaj által pedig a növényzet gyökérrendszeréhez jut.

Faj- és fajtagazdag, füves területek telepítése, ami nem csak egyszikű fűfélékből áll. Ilyen típusú zöldfelületek kevesebb fenntartási munkával gondozhatóak és hosszú időn keresztül adnak táplálékot, menedéket beporzó rovaroknak, madaraknak, és sok más állatnak. Színeinek sokféleségével pedig a lakosság érzékeire hat, jótékonyan. Ezeken a területeken színes virágú egy-, és kétszikű növények, évelők és egynyáriak vegyesen megtalálhatóak. Mért adat, hogy egy füves terület nyáron 15 C fokkal hűvösebb a szabad, növény nélküli talajfelszínnél, egy gyorsan felmelegedő burkolatnál pedig 30 C fokkal alacsonyabb hőmérsékletű is lehet.

Többszintű növénykiültetések kialakítása, ami sokkal több, mintha egy fasor alatt csak egyszikűekből álló gyep lenne. Legyen minél több helyen lombosfák, magas-, középmagas- és talajtakaró cserjék, évelők, díszfüvek vegyes állománya. Az együtt élő növények segítik egymás növekedését, árnyékot tartanak egymásnak és a jól összeállított növénytársításban még egymást is védik bizonyos kártevőktől, kórokozóktól. A látvány mellett menedék a beporzók és egyéb élőlényeknek, megszűrik a port, ezáltal a levegő tisztításában is aktív szerepük van.