2.3.2023
Számos, a listán szereplő növénynemzetség allergenitását hazai viszonylatban is vizsgáltuk. A növényfajok között nemzetségszinten erős keresztreakció áll fenn, ami alól az éger (Alnus) nemzetség, illetve az Alnus x spaethy sem kivétel. E tekintetben hazai vizsgálati eredmények is rendelkezésre állnak. Az égerfajokkal szemben 16.0%-os érzékenységi, sztenderdizált szenzitizációs ráta mutatható ki a magyarországi allergiás betegek körében (Burbach és mtsai 2009). Egy másik, csak a parlagfű allergiások körében végzett vizsgálat szerint átlagosan 23%-os az éger allergiások aránya, de egyes városokban ez a 31%-ot is elérheti (Páldy és mtsai 2010). Az A. x spaethy az alapfajhoz, ill. őshonos fajokhoz képest nagyobb allergológiai kockázatot jelent. Ennek elsősorban az az oka, hogy míg egyéb Alnus-fajok esetében nem jellemző a városi fasorok létesítése, addig az Alnus x spaethy jellemzően városi, belvárosi fasorokban kerül kiültetésre. Az A. x spaethy tehát elsősorban a lakosság nagyobb kitettsége révén jelent valós egészségi kockázatot, amit számos külföldön végzett vizsgálat bizonyított.
A környezetszennyezés mind az allergén fehérje szerkezetét, mind pedig a pollenszemekből való kijutását elősegíti, de emellett a légzőszervet is érzékenyebbé teszi. A légszennyezés allergiát erősítő hatása tagadhatatlan, szakirodalommal alátámasztott tény. Azonban, ugyanaz a fafajta nem szennyezett körülmények között is allergén, tehát környezetszennyezés nélkül is létezik allergia! A környezetszennyezés csak módosítja a növényfajok allergenitását. Az allergizáló képességet elsősorban a beporzás módja (szélbeporzás), a termelt pollen mennyisége, mérete, morfológiai adottságai, továbbá a pollenszemben található allergén fehérjék szerkezete határozzák meg. A pollenadó képesség kertészeti növényfajtánként változó lehet. A pollenszezon hossza, a növényfaj elterjedtsége, a lakosság genetikai összetétele a földrajzi helyzettől függően változik. Emellett életmódbeli sajátosságok (öröklött hajlam, dohányzás, táplálkozás, stb.) is befolyásolják az allergia kialakulását. Az allergia hazánkban népbetegség szintű probléma, visszaszorítása érdekében nem elégséges csupán egyetlen okozati tényező kezelése. A gyógyszeres kezelésekkel szemben a megelőzésre, a betegek tájékoztatására kell hangsúlyt fektetnünk. A megelőzés eszköze az allergének tér- és időbeli elkerülése, például pollenelőrejelzés révén. A pollenelőrejelzés abban az esetben tekinthető a leghatékonyabb megelőzési módszernek, ha az allergén források csökkentésére nincs lehetőségünk. Az allergén fák esetében viszont van lehetőség a források csökkentésére. Az A. x spaethy esetében a megelőzés és a kockázatcsökkentés leghatékonyabb módszere az új egyedek ültetésének korlátozása a sűrűn lakott területeken; gyógyhelyek és a védőterületek esetében pedig a további ültetésének tiltása.
Burbach, G. J., Heinzerling, L. M., Edenharter, G., Bachert, C., Bindslev‐Jensen, C., Bonini, S., … & Zuberbier, T. (2009). GA2LEN skin test study II: clinical relevance of inhalant allergen sensitizations in Europe. Allergy, 64(10), 1507-1515.
Páldy A, Bobvos J, Magyar D, Nékám K, Bitay Zs, Csajbók V, Kelemen A (2010) A parlagfű pollinózis – a poliszenzitizáltság kezdete? Egészségtudomány, 54(4):47-56.
Közegészségügyi meggondolás szerint a potenciális allergenitás szempontjából javasolt az erősen allergén vagy nagyon erősen allergén (3. és 4. besorolású) fajok és fajták további ültetésének tiltása a gyógyhelyen és a védőterületen; ajánlott továbbá ezek cseréjének hosszú távú ütemezése. A potenciális allergenitás szempontjából még aggályos, 2. besorolású (mérsékelten allergén) fajok és fajták esetén kerüljük az összefüggő állományok, fasorok telepítését. Kétlakiság esetében csak a női ivarú egyedet válasszuk. Ajánlott a 2. besorolású fajok és fajták hosszú távú cseréje 0. vagy 1. besorolású (nem, vagy enyhén allergén) fajokra. A lista a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról is elérhető, az egyes kategóriák is itt találhatók meg:
https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/allergenek-a-levegoben/allergenek-hogyan-valasszunk-kertunkbe-fakat-cserjeket.html
A rendelet jelenleg még nincs érvényben.
Megyesi Éva
A megelőzésre kell hangsúlyt fektetnünk
Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát fafajok hazai allergenitási vizsgálatáról, az eredményekről és a fatelepítésekkel kapcsolatos javaslatokról kérdeztük.
- Az allergiát okozó növényfajok listájában szereplő fafajták, köztük például az Alnus x spaethy allergenitásával kapcsolatban végeztek hazai vizsgálatokat? Ha nem, lenne rá mód, hogy erről hazai kísérlet induljon? Hiszen az éger esetében a hévizi példa mutatja, hogy városi telepítésben nagyon jók a faj adottságai.
Számos, a listán szereplő növénynemzetség allergenitását hazai viszonylatban is vizsgáltuk. A növényfajok között nemzetségszinten erős keresztreakció áll fenn, ami alól az éger (Alnus) nemzetség, illetve az Alnus x spaethy sem kivétel. E tekintetben hazai vizsgálati eredmények is rendelkezésre állnak. Az égerfajokkal szemben 16.0%-os érzékenységi, sztenderdizált szenzitizációs ráta mutatható ki a magyarországi allergiás betegek körében (Burbach és mtsai 2009). Egy másik, csak a parlagfű allergiások körében végzett vizsgálat szerint átlagosan 23%-os az éger allergiások aránya, de egyes városokban ez a 31%-ot is elérheti (Páldy és mtsai 2010). Az A. x spaethy az alapfajhoz, ill. őshonos fajokhoz képest nagyobb allergológiai kockázatot jelent. Ennek elsősorban az az oka, hogy míg egyéb Alnus-fajok esetében nem jellemző a városi fasorok létesítése, addig az Alnus x spaethy jellemzően városi, belvárosi fasorokban kerül kiültetésre. Az A. x spaethy tehát elsősorban a lakosság nagyobb kitettsége révén jelent valós egészségi kockázatot, amit számos külföldön végzett vizsgálat bizonyított.
- Van adatuk, esetleg vizsgálati eredményük arról, hogy a környezetszennyezés mennyire befolyásolja az allergenitást? Előfordulhat, hogy egy fafaj vagy fajta virágpora csak azért okoz allergiát, mert megköti a levegőből az emberre ártalmas szennyező anyagokat és esetleg ugyanaz a fafajta nem szennyezett körülmények között nem is lenne allergén? Ha ez így van, ez a tény jelentősen befolyásolná a fafajták telepítési lehetőségeit.
A környezetszennyezés mind az allergén fehérje szerkezetét, mind pedig a pollenszemekből való kijutását elősegíti, de emellett a légzőszervet is érzékenyebbé teszi. A légszennyezés allergiát erősítő hatása tagadhatatlan, szakirodalommal alátámasztott tény. Azonban, ugyanaz a fafajta nem szennyezett körülmények között is allergén, tehát környezetszennyezés nélkül is létezik allergia! A környezetszennyezés csak módosítja a növényfajok allergenitását. Az allergizáló képességet elsősorban a beporzás módja (szélbeporzás), a termelt pollen mennyisége, mérete, morfológiai adottságai, továbbá a pollenszemben található allergén fehérjék szerkezete határozzák meg. A pollenadó képesség kertészeti növényfajtánként változó lehet. A pollenszezon hossza, a növényfaj elterjedtsége, a lakosság genetikai összetétele a földrajzi helyzettől függően változik. Emellett életmódbeli sajátosságok (öröklött hajlam, dohányzás, táplálkozás, stb.) is befolyásolják az allergia kialakulását. Az allergia hazánkban népbetegség szintű probléma, visszaszorítása érdekében nem elégséges csupán egyetlen okozati tényező kezelése. A gyógyszeres kezelésekkel szemben a megelőzésre, a betegek tájékoztatására kell hangsúlyt fektetnünk. A megelőzés eszköze az allergének tér- és időbeli elkerülése, például pollenelőrejelzés révén. A pollenelőrejelzés abban az esetben tekinthető a leghatékonyabb megelőzési módszernek, ha az allergén források csökkentésére nincs lehetőségünk. Az allergén fák esetében viszont van lehetőség a források csökkentésére. Az A. x spaethy esetében a megelőzés és a kockázatcsökkentés leghatékonyabb módszere az új egyedek ültetésének korlátozása a sűrűn lakott területeken; gyógyhelyek és a védőterületek esetében pedig a további ültetésének tiltása.
Burbach, G. J., Heinzerling, L. M., Edenharter, G., Bachert, C., Bindslev‐Jensen, C., Bonini, S., … & Zuberbier, T. (2009). GA2LEN skin test study II: clinical relevance of inhalant allergen sensitizations in Europe. Allergy, 64(10), 1507-1515.
Páldy A, Bobvos J, Magyar D, Nékám K, Bitay Zs, Csajbók V, Kelemen A (2010) A parlagfű pollinózis – a poliszenzitizáltság kezdete? Egészségtudomány, 54(4):47-56.
- Mit jelent a gyakorlatban az új egyedek ültetésének korlátozása sűrűn lakott területeken? Ez területarányosan javasolt darab számot jelentene fák esetében?
Közegészségügyi meggondolás szerint a potenciális allergenitás szempontjából javasolt az erősen allergén vagy nagyon erősen allergén (3. és 4. besorolású) fajok és fajták további ültetésének tiltása a gyógyhelyen és a védőterületen; ajánlott továbbá ezek cseréjének hosszú távú ütemezése. A potenciális allergenitás szempontjából még aggályos, 2. besorolású (mérsékelten allergén) fajok és fajták esetén kerüljük az összefüggő állományok, fasorok telepítését. Kétlakiság esetében csak a női ivarú egyedet válasszuk. Ajánlott a 2. besorolású fajok és fajták hosszú távú cseréje 0. vagy 1. besorolású (nem, vagy enyhén allergén) fajokra. A lista a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról is elérhető, az egyes kategóriák is itt találhatók meg:
https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/allergenek-a-levegoben/allergenek-hogyan-valasszunk-kertunkbe-fakat-cserjeket.html
- Magyar Donát Úr a HungaroGreen rendezvényen 2021. őszén tartott előadásában említette a sűrűn lakott területek, gyógyhelyek és védőterületek fatelepítésével kapcsolatos jogszabályt, mely tartalmazza a telepítési korlátozásokat is. Ez a rendelet jelenleg érvényben van?
A rendelet jelenleg még nincs érvényben.
Megyesi Éva
