Európa Zöld Városa Nemzeti díj versenyében a zsűri döntése alapján a harmadik helyezettnek járó elismerést 2023-ban a „Zöldítő – Első lépések Villányban az ökotudatos város kialakításához” című munka beruházója, Villány Város Önkormányzata kapta meg. A településen olyan új, igényes zöldfelület jött létre, ahol a biodiverzitás, a csapadék helyben tartása, a környezeti és klimatikus hatásoknak megfelelő fajok alkalmazása kihat a város gazdasági életére is. A fejlesztési elképzelésekről, az eddig elért eredményekről Villány város polgármesterével, Mayer Istvánnal beszélgettünk.
Hogyan indult a Zöldítő program?
Az önkormányzati választást követően 2019-ben elnyert projektként megörököltünk egy 2017-es Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatot. Mivel úgy éreztem, hogy több lehetőség van a pályázatban, a zöldítést és az egyéb fenntarthatósági szempontot sokkal jobban központba lehetne helyezni, ezért az eredeti koncepciótervhez képest végül mást valósítottunk meg. A helyszíneket meg kellett tartanunk, de a pályázat belső tartalmának átalakítására volt lehetőségünk. Sok mindent újragondoltunk, új célokat határoztunk meg. Ennek eredményével indultunk el idén az Európa Zöld Városa versenyben.
Melyek voltak a módosítás legfontosabb szempontjai? Mi volt az, ami a várost arra sarkallta, hogy az ökotudatosság meghatározó szerepet játsszon a fejlesztésekben?
Komplex fejlesztést valósítottunk meg, sok részterületen meg tudtuk jeleníteni a fenntarthatóság, a zöldítés elemeit. Legfontosabbnak azt gondoltuk, hogy a Rendezvény tér melletti játszótéren próbáljunk meg a mostaninál is jóval zöldebb és minőségibb fejlesztést megvalósítani, ezért jelentősebb összeget oda csoportosítottunk át. A városközpontban, a Fő utca, a Baross Gábor utca, a Eislinger tér, a Mandulás tér környékén sokkal jobban figyeltünk a zöldítésre, növények ültetésére. A csapadékvizet tározóban gyűjtjük, abból locsolunk. A könyvtár épületnél folyt egy energiahatékonysági beruházás is, ahhoz nem nyúltunk, ott az eredeti célok nem változtak. Világításkorszerűsítés, új nyílászárók beépítése, födémszigetelés történt, napelemet helyeztünk fel a tetőre, így önfenntartó épületrész jött létre.
A zöldítés, zöldfelület fejlesztés során több, mint 100 fát telepítettünk, csak tulipán hagymából 4000 darabot ültettünk el. Emellett közel 10.000 tő cserjével, évelővel, díszfűvel bővült a növényállományunk, köztük sok levendulát telepítettünk. Kiderült, hogy itt, ezen a mediterrán jellegű területen nagyon jól érzi magát a levendula.
Mire a legbüszkébb Ön?
A legbüszkébb a Baross Gábor utcai fasor létrejöttére vagyok. A tervezés során eredetileg a közművek adta lehetőségekből indultak ki a szakemberek. Voltak fafajta javaslatok, de nem éreztem azt, hogy azok illenének a településhez. A tervezők elfogadták azt az ötletemet, hogy a környéken jellegzetes mandulafa legyen a fasor fája. Valószínűleg a légkábeleknek sem okoznak majd gondot, mert nem nőnek túl magasra. Ez év tavaszán már láthattuk teljes virágpompájában a fasort. Azt gondolom, fontos lépés volt ez is, az elmúlt évek fejlesztései összhangban vannak a zöldítési, fenntarthatósági gondolatokkal.
A Fő tér környékén, egy mostani VP-Helyi piac létesítése célú pályázat keretében a burkolatépítés miatt 5 koros gömbkőrist kellett áttelepíteni, ami ugyan komoly költséget jelentett, de nem az volt az első gondolatunk, hogy kivágjuk őket. Szerettük volna ezeket a fákat megmenteni. A zöld város szemléletét visszük tovább az elnyert TOP Plusz pályázatunkban is, az Agrárminisztérium fásítási pályázatán kőrisfákat nyertünk.
A szabadidő, rekreáció terén sikeres volt a játszótér fejlesztésünk is. Talán a megye legminőségibb játszótérét hoztuk létre, ahol tavasztól őszig folyamatosan óvodásokkal, iskolásokkal találkozunk. Egy-egy osztály sokszor fél napot is eltölt ott. Erre nagyon büszkék vagyunk. Bízunk benne, hogy Villány élhetőségében, családbarát szemléletében segíteni fog ez is.
Szépítik a környezetüket, ápolják és fenntarthatóvá, költséghatékonnyá teszik. Ezzel a szemlélettel szeretnék az újabb projekteket is továbbvinni? Csak a város belső részén jelenik meg ez a gondolat a fejlesztésekben, vagy az egész településen?
A teljes településen szeretnénk ezt megvalósítani, de ez attól is függ, hogy milyen lehetőségeink lesznek. Lépésről lépésre haladnánk, az a célunk, hogy amit a város központjában elkezdtünk, azt vigyük végig a településen.
Sajnos a zöldítés területi lehetőségei meglehetősen korlátozottak, mivel a közművek nem a járdák alatt mennek. Sok esetben ezért nem horizontálisan próbálunk zöldíteni, hanem vertikálisan is gondolkodunk. Többszintű növényállományt sikerült kialakítani a gyep felületek helyett. Ahol nincs közmű akadály, ott igyekszünk minél nagyobb fákat ültetni. Azt látom, hogy a közművek előírásai a zöldítési szempontok megvalósulását sok esetben gátolják. A védőtávolságuk nagyon fontos, de az lenne jó, ha a lehető legtöbb közmű bekerülhetne a föld alá, és a burkolatok alatti közműcsatorna rendszerekben futnának. Így gond esetén rugalmasan, egyszerűen hozzá lehetne nyúlni a vezetékekhez, a területek lehető legnagyobb része pedig meg tudna maradni zöldítésre.
Jelenleg két Élhető Települések TOP Plusz pályázatban veszünk részt. Villány fő közlekedési útján, a Damjanich utcában igyekszünk továbbvinni a zöld város elképzelést. Már a tervezés végén járunk, valószínűleg tavasszal megkezdődhet a kivitelezés is. Járdákat újítunk fel, a zöldterületeket rehabilitáljuk, fasort ültetünk. Magnolia kobus liliomfát választottuk a fasor fájának, mert ültettük már a településen, ismerjük. Egységes szép utcakép lesz majd itt is.
A Zöldváros programunkban látjuk, hogy mely növények azok, amik jól érzik itt magukat, ilyen például a levendula, a díszfűfélék, amit továbbra is nagyobb arányban használunk majd. Javaslatomra a szalmagyopárt is szeretnénk kipróbálni, ami szintén mediterrán cserje.
A fenntartás során nagyon sok munkát és költséget jelent a folyamatos gyomlálás, ezért a Városüzemeltetési csoporttal egyeztetve geotextil talajtakarást és saját magunk által darált faapríték mulcsozást kezdtünk alkalmazni. Legalább a tizedére tudtuk így csökkenteni a locsolási és a fenntartási költséget. Ezt szeretnék majd az új zöldítéseknél is használni.
Mit szólt a lakosság a változáshoz, hogyan kapcsolódtak be ezekbe a munkákba?
Szerveztünk lakossági egyeztetést, volt, aki önként vállalta, hogy a háza előtti zöldfelületet gondozza. Ez nagy segítség a Városüzemeltetési csoportnak, ahol egyre kisebb a dolgozói létszám, a munkák viszont növekednek. A lakosságnak tetszik, amit látnak, azt mondják, hogy az a minőség, ami ma egy villányi borászat környezetében, azok vendéglátó helyein tapasztalható, már a városban is jelen van, ugyanazzal a jó minőséggel találkoznak a településen. Szeretnénk, ha Villányt minél élhetőbb, fenntarthatóbb településsé tudnánk fejleszteni a mostani állapotokhoz képest is. Az Élhető Települések pályázatának keretén belül folytatjuk, amit elkezdtünk.
Megyesi Éva
fotók: Villány Önkormányzat
