Növények a Green City kertekben
Többszintű növényállomány
Egy Green City kertben alapvetően fontos a növények és a környezet közötti kölcsönhatás. Ha ez kiegyensúlyozott, akkor a kert kevés emberi beavatkozással, gazdaságosan lesz fenntartható.
Ahhoz, hogy egy biodiverz, sok fajból, fajtából álló növénytársulás hosszútávon is jól működjön, és ezen belül egyedei egészségesek és fejlődőképesek maradjanak, ismernünk kell a fajták habitusát, terjedési tulajdonságait minden egyéb olyan alapvető igényükön túl, mint a talaj, a fény, a víz. Például az erősen terjedő növényfajták telepítésével óvatosnak kell lennünk, mert jelenlétük a növénytársulás szempontjából nem előnyös. Mivel túlzottan aktívak, más növények kárára túllépik a rendelkezésükre álló területet, és előbb-utóbb uralkodóvá válnak. Ez pedig hosszútávon monokultúra kialakulásához vezethet.
Egy növénytársulás akkor életképes hosszútávon, ha többszintű, ahol minden növény életképessége szempontjából a számára megfelelő magassági szinten fejlődhet. Az alsó szint mindig árnyékos, hiszen a többiek takarják a fényt. Ezen a szinten a legsűrűbb az ültetés, itt találjuk a legnagyobb darabszámban az egyes fajtákat. A versengés is itt a legnagyobb közöttük, hiszen meg kell küzdeniük mindenért, például a tápanyagért, a fényért, amiből amúgy is kevés van. A sűrűségnek viszont van egy előnye is, a gyomelnyomó képesség.
Ha tudatosan hozunk létre többszintű növényállományt, akkor az alsó szinten vagy kevés fajt és 1-2 fajtát ültessünk csak, de azokat nagy számban és nagy területen csoportos elrendezésben. Egy másik megoldásként telepítsünk sok fajtát véletlenszerűen elosztva a területen. Ahogy felfelé haladunk a szinteken, egyre kevesebb fajta legyen, egyre kevesebb darabszámmal. A többszintű növényállomány felső szintje a lombos fáké. Uralják a zöldfelületet, ezért méretük, lombszínük, koronaformájuk meghatározó látvány egy kertben. Ezért mindig a kert méretének megfelelő végleges magasságú és korona szélességű fát válasszunk, ami egyben védelmet és árnyékot fog nyújtani az alatta élő cserjéknek, évelőknek, díszfüveknek.
A növények évszakonként másképpen viselkednek árnyékos és nem árnyékos viszonyok között. Mielőtt létrehozzuk a többszintű növényállományunkat, ezt is gondoljuk végig. A lombos fák alatti terület például kora tavasszal, még a lomb nélküli állapot idején napos, később viszont a lombozatnak köszönhetően már árnyékos. Ezért bizonyos tavasszal nyíló hagymások számára (hóvirág, téltemető, tőzike) előnyösek ezek a körülmények.
Ha sokféleségre törekszünk, akkor nem jó alkalmazni olyan gyorsan kolonizáló növényeket, mint például a kis télizöld (Vinca minor), az illatos gólyaorr (Geranium macrorizhum), a sásliliom fajok és fajták (Hemerocallis cv.). Ha mégis mellettük döntünk, akkor a fenntartás során be kell avatkoznunk és szabályoznunk kell növekedésüket.
Mivel a kiültetéseknek látványosnak is kell lenniük, mindig ismerjük meg azokat a növényfajtákat, melyeket el szeretnénk ültetni. Milyen a levélszínük a vegetációs időben, mikor virágoznak, és milyen virágszínnel díszítik a kertet. Van-e termésük, milyen az őszi levélszínük, milyen a növény alakja lombos és lomb nélküli állapotban egyaránt. Mindezt szinte előre kell látnunk ahhoz, hogy harmóniát hozzunk létre önmagunk és növényeink számára egyaránt.
Megyesi Éva
fotók: iverde.org
