A városi zöldfelületek kialakítása sokféle elképzelésre, megvalósítására ad lehetőséget. A városok élnek is ezzel a lehetőséggel, saját adottságaiknak megfelelően terveznek és építenek zöldfelületeket.

Lyon

Lyon lakossága jelenleg 530 ezer fő, a településhez szervesen kapcsolódó agglomerációnak közel két millió lakosa van. A város területe 4680 hektár. A városi zöldfelületek tervezésénél célként fogalmazták meg a szakemberek, hogy minden lakóhelytől, lakástól számítva 300 méteren belül legyen zöldfelület. Zöldprojektjeik létrehozásának alapgondolata, hogy a természet visszaköltözzön a városba, a lakosság véleményét fontosnak tartják. A tudatos tervezésnek köszönhetően a település területének közel 40 százaléka ma már zöldfelület, ökológikusan fenntartva. Az útsávokat, a burkolatok közötti kisebb, nem burkolt szigeteket folyamatosan növényesítik, ezzel is növelik a zöldterületek összterületét. A lejtős domboldalakon meghagyták a spontán beerdősödéseket, azokat biodiverz módon kezelik, így a lakosság közvetlenül megtapasztalhatja a természetes életközösségeket, állat- és növényvilágot egyaránt. A Saonne folyó partján sétautakat építettek, vízi kertekkel érték el, hogy megszakítás nélkül lehessen gyalogosan közlekedni ezen a sétaúton. A folyó mentén épült új városnegyedeket úgy tervezik, hogy azok minden épülete parkra nézzen, a parkokból pedig közvetlen átjárást biztosítanak a folyóig.

Zürich lakosainak száma 2020-ban 434 ezer fő volt, területe 9180 hektár. Mivel lakóinak száma folyamatosan növekszik, a zöldfelületi tervezéseknél fontos szempont, hogy a közterületek élőhelyek is maradjanak. Ezt a gondolatot a lakosság felé folyamatosan kommunikálják, a lakosságot folyamatosan bevonják a zöldfelületekkel kapcsolatos tervezésekbe. Új lakóépületek építésénél cél, hogy minden lakástól legalább 400 méterre legyen zöldfelület, a parkokban a rekreáció biztosítása mellett megőrizzék a biodiverzitást. A zöldfelületeik digitális nyilvántartottak, így pontosan ismerik azok növényállományát, fel tudják mérni, hol milyen munkákra van szükség, milyen összeget kell egy adott területre fordítani.

A városi erdőknek nagy szerepük van klímaváltozás hatásainak csökkentésében. Mivel területének 25 százaléka erdő, Zürich igyekszik kihasználni ezt az előnyt, biztosítani, hogy az erdők hűvös levegője bejusson és hűtse a várost. Légcsatornákat alakítanak ki, amiket nem szabad beépíteni. A fáknak szerepe van a levegő hőmérsékletének csökkentésében, ezért igyekeznek elérni, hogy a lakosság a saját telkein is ültessen fákat. Vagyis a lombosfák darabszáma a közterületeken és a magántelkeken egyaránt növekedjen.  

Az előrejelzések szerint ugrásszerű lakosságszám növekedés várható az elkövetkező évtizedben Zürichben, de ennek ellenére biztosítani szeretnék, hogy az egy főre jutó zöldfelület nagysága ne csökkenjen. Nem tudnak nagy területeken újabb parkokat létrehozni, ezért a meglevők szakszerű fenntartására, ökológiai folyosók létrehozására figyelnek. A zöldfelületek növekedésére csak függőlegesen van lehetőségük. A városban jól működő közösségi kertek vannak, melyekben közel hatezer család ökológiai gazdálkodással termel zöldséget. A közös kertészkedés a különböző nemzetiségű családok számára integrációs lehetőség is.

Zürich Oerlikon városnegyedében megvalósult zöld-fejlesztések a legsikeresebbek.  Az Oerliker Park 1998-99-ben épült, az akkor még beépítetlen terület mára sűrűn lakott. A park lombosfákkal sűrűn beültetett, a fák alá vadvirágokat vetettek, a környező épületek többségének tetejét extenzív zöldtető borítja. A városrész modern parkjai közül legismertebb az MFO-park, ami egy lebontott gyárépület helyén jött létre. A különleges, több emeletes, vertikális szerkezetű park kialakításakor 40 kilométer hosszú dróthuzalt használtak fel és 100 taxonhoz tartozó 1200 kúszónövényt futtattak fel a szerkezetre. A növények egy része talajkapcsolatos, a magasabb részeken növényládába ültetett. A parknak köszönhetően azóta az összes megmaradt gyárépületet felújították, ma már lakóépületek.