Harminc éve működik hazánkban a Virágos Magyarország mozgalom, az élhető városok és falvak versenye, mely ez idő alatt nagy utat járt be. 1994-ben szervezték meg az első hazai versenyt, amiben akkor a Balaton-parti települések vettek részt. A sikernek, a szervezők kitartásának, valamint az egyre fontosabb és meghatározóbb turizmusnak köszönhetően ma már az ország minden vármegyéjében ismerik a versenyt, melyre határon túli magyar lakta román, szerb és szlovák települések is jelentkezhetnek. 2023-ban, a jubileumi évben 492 pályázat érkezett a szervezőkhöz. 

Több Zöld Várost Európának projekt elsősorban a döntéshozatalban szerepet játszó települési, köztük a legsűrűbben lakott városi életterek tervezésében, kialakításában résztvevő szakemberekhez szól. Programjai tájékoztatnak, kutatásokat elemeznek, javaslatokat adnak, elgondolkodtatnak azért, hogy a döntéshozók, a zöldszakma szakemberei és a lakosság figyelmét felhívják a zöldfelületeket érintő kihívásokra. Ezen a ponton kapcsolódhat össze a harmincéves élhető városok és falvak aktív mozgalma és a Több Zöld Várost Európának hároméves projektje. Céljai ugyanazok, de míg az egyik célja a figyelemfelhívás, egyebek között a fenntarthatóság, biológiai sokféleség, energiahatékonyság témakörében, addig a másik szakmai csapata értékeli mindezek megvalósulását a gyakorlatban. Bejárja a versenyre jelentkező településeket és szakmai szempontok szerint pontoz, értékel. Az összesített pontszámok 50 %-át a település zöldfelületeinek minősége, 15 %-át a település zöldfelületeinek kialakításában való közösségi részvétel, 15 %-át a környezeti nevelés, fenntarthatóság, környezetvédelem adja. 10 %-kal járul hozzá a végső pontszám kialakulásához az önkormányzat felkészültsége, versenyben való részvétele, és ugyancsak 10 %-ot ér a turistabarát környezetkialakítás, a turisztikai vonzerő. A zsűri a javaslatairól értékelő levelet készít a látottakkal kapcsolatban, amit szintén eljuttat a településekhez, hogy segítsék a helyi szakemberek, döntéshozók munkáját. 

A zsűri figyeli az épített környezetet is, az utcaképet, az épületek állapotát, az utcabútorok és az elhagyatott épületek minőségét, a település tisztaságát. Értékelik a természetes táj összhatását, a biológiai sokféleséget, a település életének és a tájnak a kapcsolatát. Pontozzák a parkok, a köz-és magánkertek, a sport-és játszóterek fenntartásának minőségét, a temetők kialakítását. Értékelik a növénykiültetések színvonalát, összetételét, fenntarthatóságát, az új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítésének, fenntartásának minőségét, a kulturált, egészséges környezet kialakítását, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítását, a település műemlékeinek, épületeinek, turisztikai és kulturális értékeinek megőrzését, fejlesztését. Kiemelt szerepe van az értékelésben annak, hogy a település életében mennyire van jelen az önkéntesség, az önkéntesek és az önkormányzat együttműködése, a civil szervezetek aktivitása, a lakosság tájékoztatása. Hangsúlyos szerepet kap az is, hogy a zöldfelületek létrehozásának, fenntartásának munkáiba az adott település mennyire tudja bevonni a lakosságot.

Tehát a pontszámok 50 %-át a települések zöldfelületeinek minősége, 15 %-át pedig a környezetvédelem, fenntarthatóság, környezeti nevelés adja, ami nagyon fontos szempont és egyezik Több Zöld Várost Európának projekt mögött jelenlevő Green City elvekkel. Mivel az elmúlt évtizedekben az urbanizáció negatív hatása jelentősen emelkedett, a folyamat befolyással van az élőlényekre, az erőforrásokra, a gazdaságra és az infrastruktúrára is. A településeken folyamatosan emelkedik a növényeket érintő stressz hatások szintje (pl. hősziget hatás, légszennyezés), ezért a várostervezők, szakemberek ma már kiemelt fontosságúnak tartják a klímaváltozás és az urbanizáció okozta káros hatások mérséklését. 

Az éghajlatváltozás következményeire az önkormányzatok, kertészek és tájépítészek is válaszokat keresnek.  Változnak a települések jellemző növényfajai és fajtái, választáskor a fenntarthatóság, a jobb alkalmazkodóképesség, ellenállóság (pl. szárazságtűrés) egyre fontosabb lesz. A munkaigényes egynyáriak helyét fokozatosan átveszik más fajok és fajták, csak ott maradnak meg a színes egynyáriak, ahol az intenzív virágdísz igazán fontos. Ezt a szemléletet például a Virágos Magyarország mozgalom szakemberei, zsűritagsága is támogatja és szorgalmazza. 

A Green City elvek szerint létrejött közterületi zöldfelületeken a fenntartást azok a természeti folyamatok segítik és végzik, melyek tudatos döntés és munka eredményei, már az építéskor. Ha az ember eszközeivel, anyagaival és tudásával figyeli, segíti és kiegészíti a természetes folyamatokat, akkor az a zöldfelület és a kert önműködő élő egységként tud létezni. Ha támogatjuk és segítjük olyan talaj létrejöttét és megóvását, ami mikroorganizmusok és egyéb élőlények élőhelye, ha a zöldfelületek adottságaihoz (talaj, víz- és fényviszonyok) megfelelő növényfajokból és fajtákból álló, egymást támogató és segítő változatos társulást hozunk létre, akkor tettük a legtöbbet a zöld településekért. 

Megyesi Éva